Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Az ifjúságvédelmi munkát az igazgató koordinálja. Az ifjúságvédelmi teendők ellátása az igazgató által megbízott ifjúságvédelmi felelős és a nevelőtestület feladata.
Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
Az ifjúságvédelmi felelős munkáját az osztályfőnökökkel, diákönkormányzattal, szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal együttműködve végzi.
Feladatai közé tartozik:
A tanulók, szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, melyekhez problémáikkal fordulhatnak.
Veszélyeztető tényező esetén - ha pedagógiai eszközökkel nem oldható meg értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.
A veszélyeztető okok feltárása érdekében szükség esetén családlátogatást végez.
A gyermekjóléti szolgálat kérésére részt vesz esetmegbeszéléseken.
A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezheti.
Kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére.
Tájékoztatást ad a tanulók részére szervezett programokról.
Az ifjúságvédelmi tevékenység három területre terjed ki:
a tanuló fejlődését veszélyeztető okok
m e g e l ő z é s é r e,
f e l t á r á s á r a,
m e g s z ü n t e t é s é r e.
A. Megelőzés:
A pedagógiai program tartalmazza a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységet és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot:
Egészségügyi felvilágosító témák osztályfőnöki órákon,
Részvétel ilyen témájú városi rendezvényeken,
Rendőri osztályfőnöki órák tartása,
Meg kell ismertetni a tanulókkal környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, elkerülési módjukat,
Tájékoztatást kell nyújtani a káros függőségekhez vezető szokások megelőzésében, valamint a krízis helyzetekbe jutottaknak.
A prevenció kollektív feladat, amely az ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, szaktanárok, iskolaorvos, védőnő együttműködésén alapul.
B. Feltárás:
Célja, hogy a problémákat az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni.
A problémák súlyossága alapján megkülönböztetünk veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekeket.
Veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely gyerek testi, értelmi, érzelmi erkölcsi fejlődését akadályozza vagy gátolja.
Következmény: a tanuló személyiségének károsodása
Hátrányos helyzetű: az a tanuló, akit a különböző környezeti tényezők akadályoznak az adottságaihoz mért fejlődési lehetőségek elérésében, elsősorban kultúrális, tanulmányi téren.
Következmény: a tanuló esélyegyenlőtlensége
Az iskola feladatai a feltárás során:
- felismerni a tanulók problémáit,
- megtalálni a problémák okait,
- segítséget nyújtani a megoldásban,
- jelezni a felsorolt problémát a gyermekjóléti szolgálatnak.
Ebben a munkában elsődleges az osztályfőnökök szerepe, akik szorosan együttműködnek az ifjúságvédelmi felelőssel.
C. Megszüntetés:
Az iskola feladata, hogy aktívan közreműködjön a tanulók fejlődését gátló okok megszüntetésében. Ennek érdekében együttműködünk a polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal, védőnővel, családsegítő szolgálattal, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel, a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
Veszélyeztetettségre utaló jel esetén értesítjük a gyermekjóléti szolgálatot, valamint pedagógiai módszereinkkel az iskola falain belül arra törekszünk, hogy szűnjön meg, vagy csökkenjen a veszélyeztetettség.
Ehhez az alábbi tevékenységek alkalmasak:
- felzárkóztatás, tehetséggondozás
- tanácsadás tanulóknak, szülőknek
- egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése
- családi életre nevelés
- egészségügyi szűrővizsgálat
- szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás.
Törvényi meghatározások:
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:
az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
- a., testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,
- b., a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló:
az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította.
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló:
az a gyermek, tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek estén a gyermek 3 éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; akit tartós nevelésbe vettek
Tájékoztatás a Gyermekvédelmi Törvény legfrissebb változásiról
A 2009. évi LXXIX. Törvény 4. § - 2009. 09.01. hatállyal- módosította és kiegészítette a Gyermekvédelmi törvény 17.§-át
17.§ (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében / az iskolákra vonatkozó részek lettek kiemelve/:
c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,
g) a pártfogó felügyelői szolgálat,
h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek
a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,
b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
(4) Ha az (1) bekezdés a)- i) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a)- i) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) és (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget , a gyámhivatal â013 jelzésre vagy hivatalból â013 értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.
(5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását.