2017. augusztus 24. csütörtök - Bertalan napja van - holnap Lajos, Patrícia napja lesz.

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az ifjúságvédelmi munkát az igazgató koordinálja. Az ifjúságvédelmi teendők ellátása az igazgató által megbízott ifjúságvédelmi felelős és a nevelőtestület feladata.

Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Az ifjúságvédelmi felelős munkáját az osztályfőnökökkel, diákönkormányzattal, szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal együttműködve végzi.



Feladatai közé tartozik:

A tanulók, szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, melyekhez problémáikkal fordulhatnak.

Veszélyeztető tényező esetén - ha pedagógiai eszközökkel nem oldható meg értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.

A veszélyeztető okok feltárása érdekében szükség esetén családlátogatást végez.

A gyermekjóléti szolgálat kérésére részt vesz esetmegbeszéléseken.

A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezheti.

Kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére.

Tájékoztatást ad a tanulók részére szervezett programokról.

Az ifjúságvédelmi tevékenység három területre terjed ki:

a tanuló fejlődését veszélyeztető okok
m e g e l ő z é s é r e,
f e l t á r á s á r a,
m e g s z ü n t e t é s é r e.


A. Megelőzés:

A pedagógiai program tartalmazza a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységet és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot:

Egészségügyi felvilágosító témák osztályfőnöki órákon,

Részvétel ilyen témájú városi rendezvényeken,

Rendőri osztályfőnöki órák tartása,

Meg kell ismertetni a tanulókkal környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, elkerülési módjukat,

Tájékoztatást kell nyújtani a káros függőségekhez vezető szokások megelőzésében, valamint a krízis helyzetekbe jutottaknak.

A prevenció kollektív feladat, amely az ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, szaktanárok, iskolaorvos, védőnő együttműködésén alapul.

B. Feltárás:

Célja, hogy a problémákat az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni.

A problémák súlyossága alapján megkülönböztetünk veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekeket.

Veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely gyerek testi, értelmi, érzelmi erkölcsi fejlődését akadályozza vagy gátolja.

Következmény: a tanuló személyiségének károsodása

Hátrányos helyzetű: az a tanuló, akit a különböző környezeti tényezők akadályoznak az adottságaihoz mért fejlődési lehetőségek elérésében, elsősorban kultúrális, tanulmányi téren.

Következmény: a tanuló esélyegyenlőtlensége

Az iskola feladatai a feltárás során:

- felismerni a tanulók problémáit,
- megtalálni a problémák okait,
- segítséget nyújtani a megoldásban,
- jelezni a felsorolt problémát a gyermekjóléti szolgálatnak.

Ebben a munkában elsődleges az osztályfőnökök szerepe, akik szorosan együttműködnek az ifjúságvédelmi felelőssel.


C. Megszüntetés:

Az iskola feladata, hogy aktívan közreműködjön a tanulók fejlődését gátló okok megszüntetésében. Ennek érdekében együttműködünk a polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal, védőnővel, családsegítő szolgálattal, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel, a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

Veszélyeztetettségre utaló jel esetén értesítjük a gyermekjóléti szolgálatot, valamint pedagógiai módszereinkkel az iskola falain belül arra törekszünk, hogy szűnjön meg, vagy csökkenjen a veszélyeztetettség.


Ehhez az alábbi tevékenységek alkalmasak:

- felzárkóztatás, tehetséggondozás
- tanácsadás tanulóknak, szülőknek
- egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése
- családi életre nevelés
- egészségügyi szűrővizsgálat
- szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás.


Törvényi meghatározások:

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:     

  
az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján


- a., testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

- b., a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.


Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: 

     
az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította.


Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló:


az a gyermek, tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek estén a gyermek 3 éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; akit tartós nevelésbe vettek

Tájékoztatás a Gyermekvédelmi Törvény legfrissebb változásiról


A 2009. évi LXXIX. Törvény 4. § - 2009. 09.01. hatállyal- módosította és kiegészítette a Gyermekvédelmi törvény 17.§-át
17.§ (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében / az iskolákra vonatkozó részek lettek kiemelve/:
c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,
g) a pártfogó felügyelői szolgálat,
h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek
a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,
b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
(4) Ha az (1) bekezdés a)- i) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a)- i) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) és (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget , a gyámhivatal â013 jelzésre vagy hivatalból â013 értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.
(5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását.